Aspie teszt

Ez a kvíz a neurodiverzitás 10 dimenzióját vizsgálja, és betekintést nyújt az egyedi kognitív és társas profilodba. Válaszolj őszintén, hogy a lehető legpontosabb képet kapd magadról.

Mély gondolkodó vagy intenzív szenvedélyekkel? Másként tapasztalod a világot? Jobban szereted a mély beszélgetéseket, mint a felszínes csevegést? Töltsd ki az Aspie kvízt, és fedezd fel a saját jellemzőidet.

Jogi nyilatkozat: Ez a teszt önismereti, edukációs eszköz, és nem helyettesít szakmai diagnózist. A teljes tartalom kizárólag tájékoztató jellegű.

Elismerés: A kvíz koncepcionális kereteit jelentős mértékben Dr. Leif Ekblad úttörő kutatásai inspirálták. Bár saját kutatást is végeztünk, és a kérdéseket a modern társadalmi élethez igazítottuk, az alapvető dimenziók az ő megalapozó munkáján alapulnak. Akik szeretnének mélyebben megismerkedni az Aspie-kvíz mögötti elméleti háttérrel, azoknak erősen ajánlott elolvasni az eredeti tanulmányait, amelyek a ResearchGate-profilján érhetők el.

Reviewed by Jennifer Schulz, PhD, MSW, LSW

Gyakran Ismételt Kérdések az Aspie kvízünkről

Mi az Aspie kvíz?

Az Aspie kvíz egy online önértékelő eszköz, amely segít feltérképezni a neurodivergens/autisztikus spektrumhoz gyakran társított jellemzőket és viselkedésmintákat. Részletes profilt ad a személyiség és a kogníció 10 különálló dimenziójában, így rávilágít az egyedi kognitív stílusodra.

Mi az az „Asperger-szindróma”, és hogyan kapcsolódik ehhez az „Aspie” kifejezés?

Az Asperger-szindróma egy olyan diagnózis volt, amelyet az osztrák gyermekorvosról, Hans Aspergerről neveztek el. Olyan emberek leírására használták, akiknél ugyan nem jelentkezett számottevő késés a beszéd- vagy értelmi fejlődésben, mégis jelentős nehézségeket mutattak a társas interakciókban és a nonverbális kommunikációban, valamint szűk körű, ismétlődő viselkedésmintákkal jellemezhetők voltak. Ehhez a profilhoz gyakran társítottak kiemelkedő erősségeket is, például erős részletfókuszt, jó mintafelismerő képességet és logikus gondolkodásmódot.

2013-ban ezt a diagnózist hivatalosan kivették a DSM-5-ből (az Egyesült Államokban használt standard diagnosztikai kézikönyvből), és beolvasztották az Autizmus Spektrumzavar (ASD) tágabb kategóriájába. Ugyanez a változás később a nemzetközi ICD-11 kézikönyvben is megjelent. A klinikai változások ellenére az „Aspie” elnevezés a közösségen belül született meg, mint hétköznapi, gyakran büszke önmeghatározás. Sokan, akik az ehhez hasonló jellemzőprofilban ismernek magukra, továbbra is ezt a kifejezést használják identitásuk leírására, illetve arra, hogy kapcsolatot teremtsenek másokkal, akik hasonló tapasztalatokat élnek meg.

Ki volt Hans Asperger?

Dr. Hans Asperger az az osztrák gyermekorvos volt, akiről az Asperger-szindrómát elnevezték. Az 1940-es években publikálta először azoknak a gyerekeknek a leírását, akiknél egy olyan jellemzőegyüttest figyelt meg, amelyet „autisztikus pszichopátiának” nevezett. Munkája évtizedekig nagyrészt ismeretlen maradt, majd a 20. század végén fedezték fel újra, és vált meghatározóvá. Fontos megemlíteni, hogy történelmi megítélése összetett és ellentmondásos: kutatások feltárták részvételét a náci rezsim bécsi gyermek-eutanázia programjában a második világháború idején, ami máig tartó etikai vitákat váltott ki a nevének használatával kapcsolatban.

Hogyan működik a pontozás?

A kvíz 10 dimenzió mentén értékel, amelyeket öt párba rendezünk: „atipikus” (neurodivergens) és „tipikus” (neurotipikus) jellemzők alkotnak párokat. Az eredményeid minden dimenzióra külön-külön, oszlopdiagramokon jelennek meg. A magasabb pontszám egy „atipikus” területen erősebb neurodivergens jellemzők jelenlétére utal, míg a magasabb pontszám egy „tipikus” területen inkább a neurotipikus mintázatokhoz igazodó tulajdonságokat jelez. Az egyes pontszámok mellett részletes értelmezéseket is találsz arról, hogy az adott jellemző esetében mit jelenthet a magas, az átlagos vagy az alacsony érték.

Használhatom ezt a kvízt valaki más „tesztelésére” is?

Technikailag megpróbálhatod a kérdéseket valaki más nevében megválaszolni, ha jól ismered őt, de az eredmények nagy valószínűséggel nagyon pontatlanok lesznek. A kvíz önreflexióra készült, és sok kérdés megválaszolásához szükség van az érintett belső érzéseinek, személyes motivációinak és múltbeli élményeinek ismeretére – ezekről egy külső megfigyelő soha nem tudhat teljes bizonyossággal. A legértelmesebb és leghitelesebb eredmények akkor születnek, ha mindenki saját maga tölti ki a tesztet.

Diagnosztizálhatja ez a kvíz az autizmust vagy az Asperger-szindrómát?

Nem. Ez a kvíz kizárólag ismeretterjesztő és önismereti célokat szolgál. Nem diagnosztikai eszköz, és nem helyettesítheti egy képzett egészségügyi szakember – például pszichológus vagy pszichiáter – átfogó vizsgálatát. Ha hivatalos diagnózist szeretnél, fordulj szakorvoshoz.

Hogyan értelmezzem az eredményeimet?

Tekintsd az eredményeidet az önbevalláson alapuló hajlamaid pillanatképének. Nincsenek „jó” vagy „rossz” pontszámok. A profil célja az önismeret és a sajátos kognitív és társas stílusod megértésének elősegítése. Az alábbi részletes értelmezések segíthetnek abban, hogy megértsd, mit képvisel az egyes dimenziók. Használd ezeket az információkat arra, hogy elgondolkodj a személyes tapasztalataidon és azon, hogyan lépsz kapcsolatba a világgal.

Részletes vonásértelmezések

Atipikus tehetség és érdeklődés

Ez a dimenzió az intellektuálisan kapcsolódó atipikus jellemzőket méri. Olyan tulajdonságok jellemzik, mint az erős, mindent felemésztő érdeklődési körök, amelyek akár rögeszmés szintűvé válhatnak, a mély fókuszálásra (hiperfókuszra) való hajlam, valamint a mintázatok felismerésének és olyan összefüggések meglátásának a tehetsége, amelyeket mások könnyen elszalasztanak.

A magas pontszám gyakran az autizmus spektrum zavarokkal (ASC) és az obszesszív-kompulzív zavarral (OCD) hozható összefüggésbe, és az információfeldolgozás egyedi, rendkívül erőteljes módját tükrözi.

Pontszám értelmezése:

  • 71–100% (Magas): Egyértelműen neurodivergens intellektuális stílussal rendelkezel. Valószínűleg mély, mindent lekötő speciális érdeklődési köreid vannak, kiemelkedő képességed a mintázatok észrevételére, és annyira bele tudsz merülni valamibe, hogy elveszíted az időérzékedet. Jobban szeretsz a saját módszereddel rájönni a dolgokra, és lehetnek egészen egyedi tehetségeid is.
  • 40–70% (Átlagos): Bizonyos mértékben hordozod ennek a stílusnak a jegyeit. Lehetnek erős hobbijaid, de nem uralják teljesen az életedet. Élvezheted a rutinokat, észrevehetsz mintázatokat, de ez nem a világban való működésed elsődleges módja.
  • 0–39% (Alacsony): Az intellektuális és tanulási stílusod inkább a neurotipikus mintázatokhoz áll közel. Nálad kevésbé jellemzőek a mindent felemésztő érdeklődési körök, a szélsőséges hiperfókusz, vagy az erős, kényszeres igény a szigorú rutinokra.

Tipikus tehetség és tanulás

Ez a dimenzió az intellektuálisan tipikus jellemzőkhöz kapcsolódó képességeidet tükrözi, amelyek gyakran szükségesek a hagyományos iskolai és szakmai környezetben való eligazodáshoz. Olyan készségeket mér, mint a verbális kommunikáció feldolgozása, az utánzáson keresztüli tanulás, a tervezés, a feladatok közötti váltás, valamint a figyelem fenntartása akkor is, amikor a tevékenység személy szerint nem különösebben érdekes.

Az ezen a területen jelentkező nehézségek időnként olyan neurotípusokkal hozhatók összefüggésbe, mint az ADD/ADHD, illetve olyan tanulási különbségekkel, mint a diszlexia és a diszkalkulia. A magas pontszám erős igazodást jelez a neurotipikus tanulási és végrehajtó funkciós stílusokhoz.

Pontszám értelmezése:

  • 71–100% (Magas): Valószínűleg könnyűnek érzed a hagyományos feladatok kezelését. Képes vagy több lépésből álló szóbeli utasításokat követni, gördülékenyen váltani a tevékenységek között, és fenntartani a figyelmedet még olyan témák esetén is, amelyek nem különösebben érdekelnek. A verbális kommunikációs és tervezési készségeid általában erősek.
  • 40–70% (Átlagos): Kiegyensúlyozott a profilod ezen a területen. Bár számos hagyományos feladattal hatékonyan boldogulsz, időnként nehézséget okozhat például a motiváció fenntartása unalmas munka esetén, az összetett szóbeli utasítások megjegyzése vagy az, hogy ne kalandozz el beszélgetés közben.
  • 0–39% (Alacsony): Sok hagyományos feladatot kihívásnak élhetsz meg. Ez megnyilvánulhat például abban, hogy nehézséget okoz számos szóbeli utasítás követése, nehezen vonódsz be olyan tevékenységekbe, amelyek nem érdekelnek, vagy sok külső motivációra van szükséged. Valószínűleg jobban szeretsz saját tapasztalaton keresztül tanulni, mint puszta utánzással.

Atipikus észlelés és érzékelés

Ez a dimenzió az atipikus érzékszervi tapasztalatokat méri, amelyek fogyatékossággá válhatnak azáltal, hogy érzékszervi túlterhelést, sőt egyes esetekben teljes leállást (shutdown) okoznak. A fő jellemzők közé tartozik az érintésre, hangokra, szagokra, fényre és más környezeti ingerekre való túlérzékenység. Ide tartozhat az is, ha valaki kevésbé érzékeny a fájdalomra.

Ezek az érzékszervi különbségek gyakoriak az autista embereknél, és magyarázzák az erős igényt a rutinszerűségre és a kiszámíthatóságra az érzékszervi ingerek kezelése érdekében.

Pontszám értelmezése:

  • 71–100% (Magas): Az érzékszervi tapasztalataid intenzívek. Valószínűleg nagyon érzékeny vagy olyan hangokra, fényekre, tapintási ingerekre vagy szagokra, amelyeket mások észre sem vesznek. Ez könnyen túlterheltséghez vezethet, és stressz esetén dühkitöréseket (meltdown) vagy lekapcsolódást (shutdown) okozhat.
  • 40–70% (Átlagos): Vannak bizonyos, konkrét érzékszervi érzékenységeid. Egyes hangok vagy tapintási ingerek zavarhatnak, de általában nem terhelnek túl, és nem határozzák meg a mindennapi életedet. Például lehet, hogy érzékeny vagy az erős fényre, de nem zavar a ruhacímke.
  • 0–39% (Alacsony): Az érzékszervi feldolgozásod tipikus. A hétköznapi érzékszervi ingerek – mint a ruhacímkék, erős fények, hirtelen hangos zajok vagy erős szagok – általában nem zavarnak különösebben.

Tipikus észlelés és intuíció

Ez a dimenzió azt méri, mennyire intuitív a világ észlelése és értelmezése a neurotipikus mintáknak megfelelően. Olyan készségeket foglal magában, mint a távolság, sebesség és magasság ösztönös megítélése, valamint a szociális képességek, például az arckifejezések olvasása, a beszélgetés ütemének érzékelése és a korábban látott emberek felismerése.

Az itteni alacsony pontszám néha összefügghet a diszpraxiával, egy olyan állapottal, amely a fizikai koordinációt és az észlelési készségeket érinti.

Pontszám értelmezése:

  • 71–100% (Magas): Erős, intuitív rálátásod van a fizikai és társas környezetedre. Valószínűleg könnyűnek érzed az arckifejezések olvasását, gördülékenyen veszel részt beszélgetésekben, pontosan megítéled a távolságokat, és jó a térérzéked, irányérzéked.
  • 40–70% (Átlagos): Mérsékelt szinten rendelkezel ezekkel a készségekkel. Egyes területeken magabiztos vagy – például jól olvasod az arcokat –, míg mások nehezebben mennek, például az emberek életkorának megbecslése vagy annak ösztönös felismerése, mikor te következel a telefonos beszélgetésben.
  • 0–39% (Alacsony): Nehéz lehet számodra az ösztönös tájékozódás a társas jelzésekben és a fizikai térben. Ez megnyilvánulhat például a beszélgetések ütemezésének nehézségében, abban, hogy könnyen eltévedsz új helyeken, vagy abban, hogy nehezen értelmezed az arckifejezéseket és a hangszínt.

Atipikus kommunikáció és stimmelés

Ez a dimenzió az atipikus kommunikációs jegyeket fedi le, amelyeket gyakran „stimmeknek” (önstimuláló viselkedéseknek) neveznek. Ide tartoznak azok az ismétlődő, érzelmi jelentéssel bíró mozdulatok – például a ringatózás, kézlebegtetés, fel-alá járkálás vagy tárgyak babrálása –, amelyeket önmegnyugtatásra, a fókuszálásra vagy az izgatottság kifejezésére használnak.

A magas pontszám az autizmus-spektrumzavarokkal (ASC) áll kapcsolatban, ahol a stimmeket az ismétlődő mozgások egyik formájaként, valamint az érzelemszabályozás kulcsfontosságú részeként tekintik.

Pontszám értelmezése:

  • 71–100% (Magas): Valószínűleg gyakran folytatsz „stimmelő” viselkedéseket, és ezek az érzelmeid szabályozásának elsődleges módjai. Ide tartozhat például a ringatózás, fel-alá járkálás vagy tárgyak babrálása. Lehet, hogy kényszeres kötődéseket alakítasz ki tárgyakhoz, vagy mélyen megérintenek egyszerű érzékszervi élmények.
  • 40–70% (Átlagos): Lehet, hogy van néhány jellegzetes stimmelő viselkedésed – például fel-alá járkálsz, amikor gondolkodsz, vagy az ajkadat harapdálod, amikor ideges vagy –, de ezek nem állandóak, és nem az érzelmi kifejezésed elsődleges formái.
  • 0–39% (Alacsony): Ritkán használsz ismétlődő mozgásokat az érzelmeid vagy a figyelmed szabályozására. A nonverbális önkifejezés és önmegnyugtatás módszereid inkább a neurotipikus mintákhoz igazodnak.

Tipikus kommunikáció és szociális jelzések

Ez a dimenzió azt méri, mennyire tudod értelmezni és használni a tipikus nonverbális kommunikációt. A kimondatlan társadalmi szabályok, határok, szóképek és rejtett szándékok természetes megértését tükrözi. E képességek hiánya ahhoz vezethet, hogy félreértenek, vagy olyan dolgokat mondasz, amelyeket társadalmilag nem megfelelőnek tartanak.

Az alacsony pontszám ezen a területen az autizmus-spektrumzavarokkal (ASC) társított alapvető jellemző, és gyakran a világ szó szerinti értelmezéséhez vezet.

Pontszám értelmezése:

  • 71–100% (Magas): Jártas vagy a társas kommunikáció bonyolultságainak kezelésében. Természetesen érted a kimondatlan szabályokat, az idiómákat és a nonverbális jelzéseket. A humorérzéked valószínűleg jól illeszkedik a fősodorhoz, és ritkán érzed úgy, hogy félreértenek.
  • 40–70% (Átlagos): A legtöbb társas helyzetet jól kezeled, de időnként elsiklik a figyelmed egy szociális jelzés fölött, valamit túl szó szerint veszel, vagy olyasmit mondasz, amiről később rájössz, hogy nem volt megfelelő. Néhány társas dinamika zavarba ejtő lehet számodra.
  • 0–39% (Alacsony): Valószínűleg kihívást jelent számodra a tipikus társas kommunikáció. Hajlamos vagy mindent szó szerint értelmezni, elszalasztod a finom szociális jelzéseket, és gyakran úgy érzed, mások félreértenek. Lehet, hogy nem vagy tudatában a társadalmi szabályoknak, hacsak azokat nem magyarázzák el kifejezetten.

Atipikus kapcsolódás és kötődés

Ez a dimenzió az atipikus kapcsolódási és kötődési sajátosságokat vizsgálja. Fő jellemzője az, hogy valaki közvetlen beszélgetés helyett inkább megfigyelés útján, távolról alakít ki erős kötődést. Ide tartozhatnak a szokatlan szemkontaktus-mintázatok is (pl. intenzív bámulás azokkal, akiket kedvel, kerülés másokkal), valamint erős védelmező ösztön.

A magas pontszám összefügghet azzal, amit egyesek „kötődési zavaroknak” neveznek, vagyis alapvetően eltérő módjával annak, ahogyan másokhoz kapcsolódsz.

Pontszám értelmezése:

  • 71–100% (Magas): Nagyon sajátos módon alakítasz ki kötődéseket. Lehet, hogy inkább megfigyelés útján szeretsz megismerni embereket, és távolról is erős érzelmeket alakítasz ki irántuk. Előfordulhatnak nálad szokatlan szemkontaktus-mintázatok, üldöztetve érezheted magad, illetve intenzív (néha képzeletbeli) kapcsolataid lehetnek.
  • 40–70% (Átlagos): Néhány ilyen jellemző rád is igaz. Előfordulhat, hogy aggódsz amiatt, vajon a barátaid valóban kedvelnek-e, vagy hogy könnyen érzelmeket táplálsz azok iránt, akik tartós figyelmet szentelnek neked, de a kötődéseket nem kizárólag megfigyelés útján alakítod ki.
  • 0–39% (Alacsony): A kötődés kialakításának módja nálad inkább hagyományos. Elsősorban közvetlen interakción és beszélgetésen keresztül építesz kapcsolatokat, és kevésbé jellemzőek rád az olyan sajátosságok, mint a távoli kötődés vagy a szokatlan szemkontaktus-mintázatok.

Tipikus kapcsolatok és intimitás

Ez a dimenzió azt mutatja, mennyire érzed magad komfortosan a kapcsolatok kialakításának tipikus, hagyományos folyamataival. Ide tartoznak az ismerkedéssel, udvarlással, szexuális intimitással és általános társas kötődéssel kapcsolatos jellemzők, például a csapatmunka, az utazás és a nagy, zsúfolt rendezvények élvezete.

Az alacsony pontszám összefügghet intimitási nehézségekkel, szociális szorongással, vagy tükrözhet aszexuális identitást is, amikor a hagyományos randizási és intimitási normák kevéssé vonzóak.

Pontszám értelmezése:

  • 71–100% (Magas): Komfortosan érzed magad a hagyományos társas rituálékkal, és valószínűleg élvezed is ezeket. Természetes számodra a randizás, könnyedén mozogsz romantikus helyzetekben, szereted a nagy társas eseményeket, és jól teljesítesz csapatmunkában.
  • 40–70% (Átlagos): A tipikus kapcsolatok bizonyos aspektusaival komfortosan vagy, másokkal kevésbé. Például élvezheted az utazást, de kimerítőnek érezheted a nagy bulikat, vagy jól érzed magad romantikus helyzetekben, de nem szereted a felszínes csevegést.
  • 0–39% (Alacsony): Sok hagyományos kapcsolati elem kellemetlen vagy esetlen számodra. A klasszikus randizást természetellenesnek érezheted, kerülheted a nagy rendezvényeket, és nem látod értelmét a small talknak. Számodra természetesebb, ha a kapcsolatokat más, a megszokottól eltérő módon közelíted meg.

Atipikus társas stílus

Ez a dimenzió az individualizmusra és a kisebb, állandó csoportok iránti preferenciára épülő, atipikus társas jellemzőket foglalja magában. Ide tartozik az autoritással való nehézségek kezelése, a beszélgetés során a saját gondolatokra való összpontosítás, valamint az erős reakció a kritikára vagy az ellentmondásra.

Ez a stílus a személyes meggyőződést és a logikát többre értékeli a társas harmóniánál, ami csoporthelyzetekben súrlódásokhoz vezethet.

Pontszám értelmezése:

  • 71–100% (Magas): Kifejezetten individualista társas stílussal rendelkezel. Hajlamos vagy beszélgetés közben a saját gondolataidra összpontosítani, nehezedre esik elfogadni a kritikát, és a saját tevékenységeidet fontosabbnak látod másokénál. Türelmetlenné válsz, ha a problémákat nem oldják meg gyorsan.
  • 40–70% (Átlagos): Társas stílusodban keverednek az individualista és a hagyományos jellemzők. Lehet, hogy a saját nézőpontodat nagyon fontosnak tartod, de továbbra is képes vagy iránymutatást elfogadni. Időnként türelmetlen lehetsz, de általában együtt tudsz működni a csoportos konszenzussal.
  • 0–39% (Alacsony): A társas stílusod inkább csoportközpontú és hagyományos. Általában képes vagy elfogadni a kritikát, alárendelődni a csoportos döntéseknek, és egy beszélgetésben a hallgató nézőpontjára összpontosítani.

Tipikus társas stílus

Ez a dimenzió azokat a jellemzőket vizsgálja, amelyek a fősodorbeli társas helyzetekben – különösen idegenekkel és ismerősökkel – való eligazodást segítik. Ide tartozik a barátságok és szövetségek kialakításának képessége, az érzések megosztása a kapcsolatépítés érdekében, valamint az általános társas gesztusok, például az ölelés vagy az integetés használata a kapcsolatteremtéshez.

Ezt a stílust gyakran kifelé irányulóbb társas energia jellemzi, ahol az új emberekkel való találkozás önmagában nem jelent stresszforrást.

Pontszám értelmezése:

  • 71–100% (Magas): Természetedből fakadóan társaságkedvelő vagy, és kényelmesen mozogsz idegenek között, könnyen alakítasz ki új kapcsolatokat. Valószínűleg nincs szükséged sok lelki felkészülésre társas események előtt, és nem töltessz túl sok időt a múltbeli interakciók túlgondolásával.
  • 40–70% (Átlagos): Kiegyensúlyozott társas stílussal rendelkezel. Időnként lehetsz félénk, de képes vagy kezelni a társas helyzeteket. Előnyben részesítheted az ismerős társaságot, de szükség esetén tudsz új emberekkel is kapcsolatot teremteni.
  • 0–39% (Alacsony): Valószínűleg a visszahúzódóbb társas életet részesíted előnyben. Lehet, hogy félénk vagy, kerülöd az idegenekkel való beszélgetést, és még barátok között is úgy érzed, hogy résen kell lenned. Sok időt tölthetsz beszélgetések előre elpróbálásával vagy negatív társas élmények újrajátszásával a fejedben.

References:

  1. Leif Ekblad (2013) Autizmus, személyiség és emberi sokféleség: A neurodiverzitás meghatározása iteratív folyamatban az Aspie-kvíz segítségével. SAGE Open https://doi.org/10.1177/2158244013497722
  2. Sheng-mei Ma (2016) Ázsiai aspik: Az Asperger-szindróma (vissza)élése a milleniálok körében. International Journal of Cultural Studies https://doi.org/10.1177/1367877915595982
  3. C. Wong (2009) Tehetséges Aspergeres egyének: Az „aspinek lenni” diskurzuselemzése. Victoria University of Wellington https://doi.org/10.26686/wgtn.16967479
  4. Bethan Chambers, Clodagh M. Murray, Zoë V. R. Boden, M. Kelly (2020) „Néha szükség van címkékre”: fiatal felnőttek Asperger-szindrómáról alkotott nézetei annak DSM-5-ből való eltávolításáról. Disability & Society https://doi.org/10.1080/09687599.2019.1649121
  5. D. Skuse (2011) GL.06 – Az Asperger-szindróma felemelkedése és bukása. Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry https://doi.org/10.1136/jnnp-2011-300504.26
  6. E. Gabarron, Anders Dechsling, Ingjerd Skafle, A. Nordahl-Hansen (2022) Discussions of Asperger Syndrome on Social Media: Content and Sentiment Analysis on Twitter. JMIR Formative Research https://doi.org/10.2196/32752
  7. H. Soderstrom, M. Råstam, C. Gillberg (2002) Temperament and Character in Adults with Asperger Syndrome. Autism https://doi.org/10.1177/1362361302006003006
  8. J. Clarke, Gudrun van Amerom (2008) Asperger's Syndrome. Social Work in Health Care https://doi.org/10.1300/J010v46n03_05
Személyiség és ÖnazonosságPszichológiai teszt
A Aspie teszt eredményed:

Ahhoz, hogy láthasd mások hogyan teljesítettek kérünk kövess bennünket itt fb.com/arealme.

Még egyszer